Bár Tessedik Sámuel evangélikus lelkészt és mezőgazdasági újítót mind a magyar, mind a szlovák emlékezet megőrizte és nagyra tartja, a szlovákiai magyarság körében mégiscsak kapcsolódik némi negatív tapasztalat ehhez a névhez. Ez azonban nem Tessedik Sámuel hibája, hanem az 1948-as csehszlovák hatalomé, akik Pered községet átneveztették, és a falu hivatalos neve Tešedíkovo lett. Vagyis arról a Tessedik Sámuelről nevezték el, akinek amúgy semmi köze nem volt a faluhoz. Mivel a magyar falunevek átnevezése a szlovákosítási törekvéseket jelentette, a perediek sem örültek a változásnak. A faluban 2012-ben népszavazást is tartottak, hogy községük kapja vissza hivatalosan is a Pered megnevezést, melyen részt is vett a kellő többség, a szlovák kormány azonban nem vette figyelembe a perediek akaratát, és meghiúsította ezt a törekvést. Tessedik Sámuel élete nagy részében a szlovákok körében tevékenykedett, magyarul is tudott, de a domináns nyelve a német lehetett. Érdemeket szerzett a mezőgazdasági oktatás és mezőgazdasági újítások terén.